Egészséges ételek és hasznos tippek a mindennapi energiához és a jó közérzethez!

Halfélék

Frissítve: 2017. augusztus 02., 12:44

A lazac

A lazac rendkívüli tápértékének, kivételes ízének és gazdag omega-3 zsírsavtartalmának köszönhetően népszerű étel az egészségükre odafigyelő ínyencek körében, sőt, még talán még azok is szívesen fogyasztják, akik egyébként nem szeretik a halat.

× Várható olvasási idő: 27 perc

A lazacok életük során hosszú utat járnak be: édesvizű folyókban születnek, de életük nagy részét tengerekben és óceánokban töltik, és csak az ívási időszakban térnek vissza a folyókba (méghozzá rendkívüli szaglómemóriájuknak köszönhetően ugyanoda, ahol világra jöttek). Szabadon élnek a végtelen, kristálytiszta, hideg tengervízben, és életük során több ezer kilométert tesznek meg a tenger és az eredeti otthonukat jelentő folyó között.

A vadlazac a tengeri és óceáni tápláléknak köszönhetően rendkívül értékes tápanyagforrás. Amellett, hogy alacsony kalóriájú, és minimális telített zsírsav mellett magas fehérjetartalommal rendelkezik, kiváló forrása az omega-3 zsírsavaknak, többek között az eikozapentaénsavnak (EPA) és a dokozahexaénsavnak (DHA). Ezen zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően kiemelt szerepet játszanak egészségünk védelmében.

Minderről és még sok minden másról lesz szó az alábbi írásban.

1. A lazac és a zsírok

Nem is olyan régen az emberek még úgy gondolták, hogy a zsír egy gyilkos szörnyeteg, és az ideális étrendnek semmilyen formában nem kellene zsírt tartalmaznia (ez a szemlélet talán még ma is él). Ez volt egyúttal a zsírmentes diéták korszaka. De vajon minek köszönhető a zsírtól való eme szörnyű félelem?

Évekbe telt, mire a szakértők rájöttek, hogy az igazság sokkal bonyolultabb, és nem minden zsír káros a szervezet számára, sőt!

Az egész úgy kezdődött, mint egy jó szándékú kampány az egészséges életmód terjesztésére. A huszadik század második felében ugyanis riasztó mértékben megnőtt a szívbetegségek száma. Számtalan tanulmány kereste ennek okát, és végül a tudósok arra az egyébként helyes meggyőződésre jutottak, hogy a dohányzás, az ülő életmód és a magas zsírtartalmú étrend felelős elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásáért. A tanulság nyilvánvaló volt: csökkenteni kell a szívbetegségek kockázatát, ez pedig a dohányzás abbahagyásával, az aktív életmód gyakorlásával és a zsírok teljes kizárásával érhető el (már persze amennyire ez lehetséges). A koleszterin lett az új mumus, és az egyszerű hétköznapi embereknek fóbiájuk lett mindenféle zsíroktól.

Fontos, hogy tisztában legyél a zsírok egyes típusaival, és azok élettani hatásaival. Ezért különösen ajánljuk, hogy olvasd el ezt az írást.

A lényeg:

Dióhéjban itt legyen elég annyi, hogy a zsíroknak négy alapvető típusa létezik: telített zsírok, transzzsírok (részben hidrogénezett olajok), egyszeresen telítetlen zsírok és többszörösen telítetlen zsírok.

1.1. Telített zsírok

A telített zsírokkal kapcsolatos szakértői vélemény nem változott: az elsősorban vörös húsokban, teljes zsírtartalmú tejtermékekben és egyes trópusi olajokban található telített zsírsavak bizonyítottan károsak az egészségre, és növelik a cukorbetegség, a koszorúér-betegségek, az agyvérzés, a rák és az elhízás kockázatát.

A telített zsírok kedvező egészségügyi hatásáról tehát nem beszélhetünk, ezért ügyeljünk arra, hogy a napi kalóriabevitelünk nem több, mint 7 százaléka származzon telített zsírokból.

1.2. Transzzsírok

A transzzsírok (amelyek az élelmiszerek címkéin jellemzően részben hidrogénezett növényi olajként szerepelnek) szintén károsak az egészségre, sőt, talán még veszélyesebbek, mint a telített zsírok.

A transzzsírsavakat mesterséges módon kísérletezték ki és állítják elő az élelmiszeriparban, mivel azok biokémiai jellemzői sokkal jobbak, mint az állati zsírokéi (például a használatukkal megnövelhető az élelmiszerek eltarthatósági ideje).

Összefoglaló írásunkat a transzzsírokról itt találod.

1.3. Egyszeresen telítetlen zsírok

A lényeg: ne felejtsük el, hogy igenis vannak jó zsírok.

Ilyenek például az egyszeresen telítetlen zsírok, amelyek az olívaolajban és a repceolajban találhatók meg, és nem csupán védik a szív- és érrendszert, de csökkentik az inzulinrezisztencia kockázatát is (az inzulinrezisztencia olyan fiziológiai állapot, amely elhízáshoz, illetve cukorbetegség és rák kialakulásához vezethet).

1.4. Többszörösen telítetlen zsírok

Végül pedig elérkeztünk az egészségünk szempontjából legfontosabb zsírokhoz, a többszörösen telítetlen zsírsavakhoz. Az omega-6 (linolsav vagy LA) és az omega-3 (alfa-linolénsav vagy ALA, illetve EPA és DHA) esszenciális többszörösen telítetlen zsírsavaknak minősülnek, vagyis a szervezetünk nem képes ezeket önállóan előállítani, és mivel létfontosságúak, nekünk kell gondoskodnunk azok beviteléről.

Az omega-6 zsírsavak esetében nincs nagy probléma, mivel azok bőven megtalálhatók a tipikus nyugati étrendben (például a csirkében, a tojásban, illetve a kukoricából, szójából, napraforgóból és sáfrányból készült olajokban).

Az omega-3 zsírok bevitele viszont már nem olyan kézenfekvő és egyszerű. Ezek egyrészt növényi eredetűek (ALA), másrészt viszont tengeri halakban találhatók meg EPA és DHA formájában.

Egyes kutatók szerint például a szívbetegségek és a rák terjedése jelentősen korlátozható lenne, ha a szervezetünk rendszeresen jutna omega-3 zsírsavakhoz.

Az elmúlt években sorra jelentek meg az omega-3 zsírsavak kedvező élettani hatásairól szóló tanulmányok. Sajnos azonban Magyarországon – és egyébként az egész nyugati világban – rengetegen szenvednek omega-3-hiányban, anélkül, hogy tudnának róla. Ez a hiány pedig hosszú távon katasztrofális egészségügyi következményekkel járhat.

A lényeg:

Az omega-3 zsírsavak étrendünkbe való beillesztése nem pusztán opcionális lehetőség, hanem a hosszú távú egészségünk érdekében egyenesen kötelező, ha vissza szeretnénk állítani a szervezetünkben raktározott zsírok egyensúlyát.

Itt jön tehát a képbe a lazac, amely egyike a leggazdagabb, legízletesebb és legkönnyebben hozzáférhető omega-3 forrásoknak. Sőt, ha a legegészségesebb ételeket nézzük, akkor csak két olyan étel létezik, amely még ennél is magasabb koncentrátumban tartalmaz omega-3 zsírsavakat: ezek a dió és a lenmag. Mindkettő kiváló omega-3 forrás, de hosszú távon még őket sem lehet a lazachoz hasonlítani, mivel a bennük lévő omega-3 alfa-linolénsav (ALA) formájában jelenik meg, és nem EPA vagy DHA formájában, mint a lazacnál. Ennek előnyeiről és hátrányairól az alábbiakban még lesz szó.

Azáltal, hogy tengeri lazacot (vagy egyéb tengeri halat:  szardíniát, heringet, pisztrángot, sügért, osztrigát, kagylót) fogyasztunk hetente legalább 2-4 alkalommal, akkor optimális védelmet biztosítunk a szervezetünk számára számos olyan betegséggel szemben, amely az esszenciális zsírok alacsony bevitelével hozható összefüggésbe (szív- és keringésrendszeri problémák, magas vérnyomás, depresszió, stb).

Az omega-3 zsírsavak magas koncentrációja mellett a vadlazac viszonylag kisebb mennyiségű omega-6 zsírokat is tartalmaz, de ezek egymáshoz viszonyított aránya kedvező.

A lazacot tehát elsősorban a szokatlanul magas és természetes omega-3-zsírsavtartalma miatt érdemes hosszú távon fogyasztani. Már kb. 10 dkg lazac minimum 1-1,5 gramm omega-3 zsírsavat tartalmaz, amely jóval több, mint amennyihez egy átlagos felnőtt bármilyen más ételből hozzájuthat akár több napon át.

Az omega-3 zsírok mintegy fele EPA (eikozapentaénsav) formájában jut be a szervezetbe, míg a többi DHA (dokozahexaénsav) formájában. A vadlazacban lévő EPA és DHA mennyisége kiugróan magas bármilyen más élelmiszerhez képest.

Kb. 10 dkg lazac jellemzően kevesebb mint 0,5 g omega-6 zsírsavat tartalmaz, és az omega-3 és omega-6 zsírok aránya körülbelül 4 az 1-hez. Szakértők szerint az átlagos étrendünk ennek pont az ellenkezőjét mutatja: legalább 4-5-ször annyi omega-6 zsírt juttatunk be a szervezetünkbe, mint amennyi omega-3 zsírt.

Részletes információkat az omega-3 zsírsavak kedvező hatásairól itt találsz.

Röviden legyen elég annyi, hogy az omega-3 zsírok (elsősorban az EPA és a DHA) védelmet nyújtanak a szervezet gyulladásos folyamatai ellen, hatékony sejtműködését garantálnak, javítják a sejtek közötti információcserét, és fokozzák az agyműködést.

Sült lazac

A vadlazac a tengeri és óceáni tápláléknak köszönhetően rendkívül értékes tápanyagforrás. Amellett, hogy alacsony kalóriájú, és minimális telített zsírsav mellett magas fehérjetartalommal rendelkezik, kiváló forrása az omega-3 zsírsavaknak (EPA és DHA), amelyek gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően kiemelt szerepet játszanak egészségünk védelmében.

2. A lazac élettani hatásai

Védelem a szervezet gyulladásos folyamatai ellen, hatékony sejtműködés, sejtek közötti információcsere javulása, fokozott agyműködés. Amikor a kutatók a kifejezetten a lazacból származó omega-3 zsírsavak egészségvédelmi hatásait vizsgálják, jellemzően ezen élettani hatásokat említik.

Azonban az omega-3 zsíroknak létezik még néhány kiemelkedő védelmi szerepe. Ezeket vizsgáljuk meg az alábbiakban.

2.1. Szív és érrendszer védelme

A rendszeres lazacfogyasztás, illetve a lazacban található omega-3 zsírok bevitele csökkenti a koszorúér-betegségek kockázatát. Kutatások bizonyítják, hogy az omega-3 zsírsavak segítenek növelni a HDL (a „jó” koleszterin) mértékét, csökkentik a vérnyomást, stabilizálják a szívverést, és ezáltal megakadályozzák a halálos szívrohamok egyik fő okát, a szívritmuszavart. Az omega-3 zsírsavak vérhígító hatásúak, csökkentik a vérlemezkék csomósodását, amely vérrögök kialakulásához és szélütéshez vezet.

Az omega-3 zsírok szabályozzák a vérnyomást. Ha sok lazacot vagy tengeri halat fogyasztunk, a vérnyomásunk csökkenni fog, mivel az omega-3 zsírsavak megnövelik az érfalak rugalmasságát. Egy 1993-as vizsgálat kimutatta, hogy a heti három alkalommal fogyasztott tengeri halak ugyanolyan hatásosak a magas vérnyomás kezelésében, mint a nagy dózisú halolajok táplálékkiegészítők formájában.

Az omega-3 zsírokban gazdag lazac (és más tengeri halak) fogyasztása tehát számos szív-és érrendszeri betegség kockázatának csökkenésével jár, beleértve a szívrohamot, az agyvérzést, a magas vérnyomást és a vér magas triglicerid szintjét. Egyes kedvező hatások már heti egy adag (10-15 dkg) lazac fogyasztásánál is érezhetők, azonban a teljes védelem érdekében legalább heti 2-3 alkalommal fogyasszunk lazacot vagy hasonló tengeri halat. A kutatók szerint a mérhető szív- és érrendszeri védelemhez minimum napi 2 g omega-3-bevitel javasolt (ez a 2 gramm érték kb. 10-15 dkg lazacban található meg).

2.2. Hangulatjavító és agyserkentő

A rendszeres lazacfogyasztás csökkenti a depressziót és számos mentális probléma (például letargia, figyelemhiány, időskori elbutulás, skizofrénia, Alzheimer-kór) káros hatásait.

Az omega-3 zsírokat tartalmazó lazac fogyasztása a szakértők szerint csökkenti a depressziót és az időskori elbutulás kockázatát.

Talán meglepő, de az emberi agy több mint 60 százaléka zsírból áll. Az omega-3 zsírsavak elősegítik az agy hangulatjavító jelzéseinek szabályozását. A zsírok kulcsfontosságú alkotóelemeit képezik az agysejtek membránjainak, és elengedhetetlenül szükségesek az idegrendszer normál működéséhez, a jó kedélyállapot fenntartásához, illetve a figyelem és a memória megfelelő működéséhez.

Sok kutató szerint a DHA a legfontosabb zsírtípus az emberi agyban, és annak szokatlanul magas koncentrációja a lazacban segít megmagyarázni a lazacfogyasztás és az omega-3-bevitel kutatók által dokumentált előnyeit az agyműködés és a kognitív tevékenységek tekintetében.

Sőt, egyes tanulmányok közvetlen kapcsolatot mutattak ki az intelligenciahányados (IQ) és az omega-3 zsírsavak rendszeres bevitele között is.

2.3. Ízületek védelme

Az omega-3 zsírsavakat és az ezeket tartalmazó halakat érintő kutatások egyik izgalmas területe az ízületek védelméhez kapcsolódik. Szakértők szerint a lazacban található EPA a szervezetben három egymáshoz szorosan kapcsolódó vegyületté alakul át (prosztaglandin, tromboxán, resolvin), amelyek képesek megelőzni, illetve megakadályozni a nem kívánt gyulladásokat.

Ami különösen érdekes a lazaccal kapcsolatban az az, hogy a fentebb említett három vegyület jótékony hatásaikat a fehérjeszármazékok gyulladáscsökkentő hatásaival együttesen fejtik ki. A legújabb kutatások olyan bioaktív proteinmolekulák (peptidek) jelenlétét mutatták ki a lazacban, amelyek különleges védelmet nyújtanak az ízületi porcoknak és egyéb szöveteknek.

Egy ilyen bioaktív peptid, a kalcitonin különös figyelmet érdemel, mivel azt az emberi szervezet is képes előállítani a pajzsmirigyben, és a kutatások szerint ez a hormon kulcsfontosságú szerepet játszik a csontokban és a környező szövetekben található kollagén és egyéb ásványi anyagok egyensúlyának szabályozásában és stabilizálásában. A lazacban található peptidek (beleértve a kalcitonint is) tehát egyesítik erejüket az omega-3-molekulákkal, és egyedülálló gyulladáscsökkentő védelmet garantálnak az ízületeknek.

2.4. A szem védelme

Az omega-3 bevitel és a rendszeres lazacfogyasztás a szembetegségek két különböző típusának kialakulási kockázatát csökkenti.

A makuladegeneráció esetében (ahol az éles látásért felelős helyen az ideghártya sejtjei pusztulásnak indulnak) a kutatók szerint akár már a heti két alkalommal történő rendszeres lazacfogyasztás is kimutathatóan és szignifikánsan csökkenti a betegség kockázatát.

A krónikus száraz szem esetében valamivel nagyobb mennyiségű omega-3-bevitel (heti 2-4 alkalommal történő rendszeres lazacfogyasztás) szükséges a minimális szintű védelemhez.

A fentebb tárgyalt kognitív vizsgálatokhoz hasonlóan a kutatók a száraz szemre irányuló vizsgálatok esetében is a lazac DHA származékainak jótékony hatásaira figyeltek fel. Ezek a molekulák ugyanis képesek megakadályozni a szem krónikus szárazságát azáltal, hogy csökkentik a szemben kialakuló gyulladásokat.

2.5. A lazac és a rák

Az omega-3 zsírokban gazdag lazac rendszeres fogyasztása csökkenti a rák többféle típusának kialakulási kockázatát (vastag- és végbélrák, prosztatarák, mellrák).

A szív- és érrendszeri vizsgálatokhoz hasonlóan a rák kockázatát vizsgáló tanulmányok mérhető kockázatcsökkenést mutattak ki heti legalább egy alkalommal történő lazacfogyasztás esetén.

2.6. A lazac fehérje- és aminosav-tartalmának kedvező hatásai

Lazacot persze nem csak az egyedülálló omega-3-zsírsavtartalma miatt érdemes fogyasztani, hanem a koncentrált fehérje- és aminosavtartalma miatt is. A közelmúltban számos tanulmány megállapította, hogy a lazac olyan bioaktív fehérjemolekulákat (peptideket) tartalmaz, amelyek különleges védelmet nyújtanak az ízületi porcoknak, javítják az inzulintermelés szabályozását és hatékonyságát, illetve csökkentik az emésztőrendszer gyulladásait.

További vizsgálatok tárgyát képezi, hogy a lazacban lévő peptidek összefüggésbe hozhatók-e a vastagbélrák kialakulási kockázatával.

2.7. A lazac és a szelén

Egy másik fontos tápanyag, a szelén szintén koncentrált formában található meg a lazacban. Olyannyira, hogy már kb. 10 dkg lazac képes fedezni ezen ásványi anyag napi szükségletének mintegy 62%-át.

A szelén rendszeres bevitele csökkenti az ízületi gyulladások kockázatát, valamint fontos szerepet játszik többféle ráktípus (például végbélrák) megelőzésében. Továbbá, mint antioxidáns ásványi anyag a kutatások szerint kiemelten támogatja a szív- és érrendszer védelmét.

3. A lazac története

Az emberiség azóta fogyasztja élvezettel a lazacot, amióta az megjelent a tengerekben. A többi halhoz hasonlóan a lazacot fogyaszthatjuk frissen, illetve tartósított formában füstölve vagy sózva. A füstölt lazac a mai napig hagyományos ételnek számít a világ számos konyhakultúrájában.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2007-es adatai szerint 1982 óta a fogyasztásra szánt lazac piaca több mint 400%-kal nőtt: az összes kifogott lazac mennyisége 2007-ben 3 157 831 tonnára rúgott az 1982-es 746 996 tonnához képest.

Ennek a robbanásszerű növekedésnek nagy részét a halfarmokon tenyésztett lazac képezi, ahol a teljes mennyiség több mint tízszeresére nőtt. Nézzük csak meg a számokat: 1982-ben a farmokon tenyésztett lazac mennyisége 188 132 tonna volt, míg ugyanez az érték 2007-ben 2 165 321 tonnára ugrott!

A tenyésztett lazac napjainkban a teljes globális kínálat több mint 80%-át teszi ki.

A halfarmok száma óriási növekedésnek indult Európában (főleg Norvégiában, Finnországban, Japánban és Oroszországban). Ez a növekvő tendencia pedig folyamatos vita tárgyát képezi számos kutató körében, akik a tenyésztett lazac ökológiai hatását tanulmányozzák, beleértve a vadon élő lazacpopulációkat érintő hatásokat is.

Az ipari mértékű lazactenyésztés számos szakember szerint egészségügyi problémát is felvet. A nem fenntartható módon, az ökológiai ajánlásokat sutba dobva tenyésztett lazacokról már többször kiderült, hogy mérhető formában és nemkívánatos mértékben tartalmaznak egészségre káros anyagokat és szennyeződéseket. Néhány kutató szerint az is kérdéses, hogy egyáltalán lehetséges-e a lazac mesterséges módon, halfarmokon történő tenyésztése hosszú távon, főleg ha figyelembe vesszük azok faji jellemzőit, szokásait és a természetes élőhelyük adta egyedülálló körülményeket.

4. A lazac jellemzői

A lazac természetes élőhelye szerint lehet csendes-óceáni (oncorhynchus nemzetség) vagy atlanti-óceáni (salmo nemzetség). Míg összesen egyetlen őshonos atlanti-óceáni lazactípus létezik (salmo salar), addig számos csendes-óceáni lazacfajról beszélhetünk (például királylazac, sockeye, ezüstlazac, gorbusalazac és ketalazac). A népszerű norvég lazac, amely gyakran szerepel a különböző éttermek étlapján, sokszor valójában norvég halfarmokon tenyésztett atlanti-óceáni lazac.

A lazac húsának színe a rózsaszín, a mélyvörös és a narancssárga különböző árnyalataiban pompázik. Egyes fajok gazdagabbak egészséges omega-3 zsírsavakban: például a királylazac és a sockeye lazac zsírosabb hal a gorbusalazacnál és a ketalazacnál, így azoknál jóval több omega-3 zsírsavat tartalmaz.

Itt fontos megjegyeznünk, hogy a lazacok természetes élőhely szerinti csoportosítása manapság már nem éppen egyszerű, mivel napjainkban a világszerte kapható, fogyasztásra szánt lazacok 80%-halfarmokról származik, és egyre nehezebb természetes élőhelyén fogott, igazi vadlazacot találni.

Rózsaszín lazac

Védelem a szervezet gyulladásos folyamatai ellen, hatékony sejtműködés, sejtek közötti információcsere javulása, fokozott agyműködés. Amikor a kutatók a kifejezetten a lazacból származó omega-3 zsírsavak egészségvédelmi hatásait vizsgálják, jellemzően ezen élettani hatásokat említik.

5. A lazac alfajai

A lazac élettartama és egyedi jellemzői fajonként eltérőek. Az egyes lazacfajok átlagosan 2-5 évet élnek, és az életük során fogyasztott táplálék minősége határozza meg a tápanyagtartalmuk minőségét, a húsuk színét, az omega-3-zsírtartalmuk mértékét és persze a húsuk ízét. A lazacot tengerekben és óceánokban halásszák, illetve halfarmokon tenyésztik.

5.1. Királylazac

Az összes lazacfajta közül ez a legnagyobb, és akár 4-5 évet él a tengerekben és óceánokban, mielőtt visszatérne ívási helyére. Természetes élőhelye a Jeges-tenger és a Csendes-óceán északi része.

A királylazac a többi lazacfajhoz hasonlóan anadrom vándorhal, vagyis élete nagy részét a tengerben tölti, és csak ívni tér vissza a folyókba (emiatt egyaránt képes megélni a sós- és az édesvízben is).

A királylazac húsa jellemzően mélyvörös, de akár fehér is lehet.

A vadon élő királylazac omega-3-zsírtartalma más lazacfajokhoz képest magasabb, és ízre is finomabb.

Kb. 10 dkg királylazac 2,1 gramm omega-3 zsírsavat tartalmaz EPA és DHA formájában.

5.2. Vörös vagy sockeye lazac

A sockeye lazac előfordulási területe a Csendes-óceán északi részén található, ívás előtt átlagosan 3-4 évet tölt itt. Színe mélyvörös, húsa lágyan omlós és ízletes, a királylazac mellett a legjobb minőségű lazacfajtának tartják.

Kétféle életmódja van: egyrészt anadrom vándorhal, vagyis életét a tengerekben tölti, és csak ívni jár a folyókba, egyes fajai viszont tavi életet élnek (ezek a példányok kisebb méretűek).

A sockeye lazac omega-3-zsírtartalma a királylazac után a legmagasabb: kb. 10 dkg sockeye lazac 1,5 g omega-3 zsírsavat tartalmaz.

5.3. Rózsaszín vagy gorbusalazac

A rózsaszín vagy gorbusalazac természetes élőhelye a Jeges-tenger parti vizei, illetve a Csendes-óceán északi része.

Szintén anadrom vándorhal: a folyókba történő visszatérése júliusban indul, az ívás augusztus és október között zajlik.

Omlós, halvány rózsaszín húsa és enyhén édeskés íze van. Jellemzően konzervhalként használják. Két évet tölt a tengerekben, mielőtt visszatérne ívási helyére és elpusztulna.

Kb. 10 dkg gorbusalazac 1,5 g omega-3 zsírsavat tartalmaz.

5.4. Ezüst vagy coho lazac

Előfordulási helye a Csendes-óceán északi részén található. Kb. 70 cm hosszú és átlagosan 4 kg súlyú, de akár 16 kilósra is megnőhet. Húsának színe vöröses rózsaszín.

Az ezüstlazac 3-4 évet tölt a tengerben ívás előtt.

Egészséges zsírtartalma a király- és a sockeye lazachoz képest valamivel alacsonyabb: kb. 10 dkg ezüstlazac 1,3 g omega-3-zsírsavat tartalmaz.

5.5. Ketalazac

Természetes élőhelye a Jeges-tenger és a Csendes-óceán északi része. Testhossza 45-90 centiméter, de akár 100 centiméteresre is megnőhet. Súlya körülbelül 6 kilogramm.

Húsa kemény és darabos, színe halványszürkés. Az élelmiszeriparban gyakran füstölt lazac készítésére használják fel.

A ketalazac ívás előtt 3-4 évet tölt a tengerekben és az óceánokban.

A fenti lazacfajokhoz képest ez a lazac tartalmazza a legkevesebb egészséges zsírt: kb. 10 dkg ketalazac mindössze 1 g omega-3-zsírsavat tartalmaz.

6. A halfarmokon tenyésztett lazac

A halfarmokon mesterséges táplálékkal tenyésztett lazacok étrendje jócskán eltér a fent említett, természetes közegben élő lazacok étrendjétől, és ez a bennük található omega-3 és omega-6 zsírsavak egymáshoz viszonyított arányában is megmutatkozik: a halfarmokon tenyésztett lazac húsa ugyanis több omega-6 zsírsavat, viszont kevesebb omega-3-at tartalmaz.

Ezen túlmenően rendszeresen számos aggály merül fel a mesterséges környezetben kialakított halgazdaságok körül. A túlzsúfolt halfarmokon keletkező nagy mennyiségű hulladék jellemzően visszakerül a környező vizekbe, és felborítja a természet ökológiai egyensúlyát. Mivel a farmokon jellemző haltartási körülmények nagyban elősegítik a különböző betegségek kialakulását és terjedését, a tenyésztett lazacokat antibiotikumokkal kezelik.

Ezen kívül a tenyésztett lazacokat mesterséges színezékkel (szintetikus pigmenttel, ún. kantaxantinnal) dúsított táppal etetik, hogy húsuk színe hasonlítson a vadlazacok természetes vöröses színéhez (amely részben a karotinoidokban gazdag tengeri krillek vagy más néven világítórákok rendszeres fogyasztásának köszönhető).

Ez már önmagában vitatható dolog, mivel ha hosszú távon és nagy mennyiségben bekerül az emberi szervezetbe, a szintetikus pigment felhalmozódhat a retinában, és látásromláshoz vezethet. Arról nem is beszélve, hogy a halfarmokon nevelt, szennyezőanyagokat hordozó lazacok időnként elszöknek mesterséges környezetükből, és a vadlazacokkal párosodva megváltoztatják azok természetes genetikai állományát.

És ez még nem minden.

A betegségek és paraziták, amelyek egyébként viszonylag kis mértékben fordulnak elő az óceánokban szabadon élő halpopulációkban, komoly veszélyt jelentenek a túlzsúfolt halfarmokon. Ennek megelőzésére a tenyésztett halakat már korán oltják, majd később rendszeresen antibiotikumokkal és peszticidekkel kezelik a fertőzések ellen.

A tengeri tetvek szintén nagy problémát jelentek. A Los Angeles Times 2002 decemberében megjelent egyik írása Alexandra Mortont, a független biológust és a halfarmok egyik legnagyobb kritikusát idézi, aki 2001-ben észlelte először a mesterséges körülmények között tenyésztett lazacokon megjelenő tetveket. Miután több mint 700 lazacot vizsgált meg különböző halfarmokon, a kutatónő kénytelen volt megállapítani, hogy a vizsgált egyedek 78%-ának bőre végzetes mennyiségű tengeri tetvekkel volt szennyezett, miközben a farmoktól néhány kilométerrel odébb kifogott fiatal vadlazacok kvázi semmilyen szennyeződést nem mutattak.

Bár a halgazdaságok kezdetben túlzónak ítélték Morton aggodalmait, felismervén a problémát, tetvek elleni peszticiddel (emamectin benzoáttal) kezdték kezelni a tenyésztett lazacokat. Ez mára nagyrészt megoldotta a problémát, csak ugyebár ezen szennyezőanyagok nem távoznak a halak húsából, így a halfogyasztás során ugyanúgy bekerülnek az emberi szervezetbe, mint a fent említett szintetikus pigmentek.

(Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy Morton 2011-ben is robbantott egyet az amerikai tudósok körében azzal, hogy olyan, emberre nem veszélyes vírusmutáció nyomait mutatta ki vadlazacokban, amelyeket korábban kizárólag farmokon tenyésztett lazacokban észleltek.)

A szakértők szerint szintén érdemes lenne odafigyelni az olyan tanulmányokra, amelyek egybehangzóan állítják, hogy a tenyésztett lazac húsa koncentrált mértékben és felhalmozódott formában tartalmaz rákot okozó poliklórozott bifenileket (PCB-ket) és mérgező dioxinokat.

Ennek egyik oka feltehetően a lazacok tápjában keresendő: számos mára betiltott peszticid került be ugyanis korábban az óceánokba, illetve onnan közvetve egyes halfajok szervezetébe. Az ezekből (vagyis jórészt szardíniából és szardellából) készülő koncentrált halolaj pedig fontos összetevőjét képezi a lazacok tápjának.

Ezzel pedig a kör be is zárult: a tenyésztett lazac a tápja részeként kapott magas koncentrátumú halolajnak köszönhetően nagyobb mennyiségű szennyezőanyaghoz jut hozzá, mint az óceánokban szabadon élő társai.

A lényeg:

Kiemelten fontos, hogy ha étrendkiegészítőként halolajat fogyasztunk, minden esetben olyan terméket válasszunk, amely garantáltan és bizonyítottan mentes mindenféle szennyeződéstől (higany, kadmium, ólom, PCB-k, stb).

6.1. A tenyésztett lazac tápanyagtartalma

A tenyésztett lazac húsa több telített zsírt és kevesebb fehérjét tartalmaz (ezek a halak életük során egyébként sem tesznek meg nagy távolságokat). Bár ezen lazacokban is megtalálhatók a jótékony hatású omega-3 zsírsavak, ezeknél jóval nagyobb mennyiségben tartalmaznak gyulladáskeltő omega-6 zsírsavakat, és e két zsírsav egymáshoz viszonyított aránya is rosszabb a vadon élő lazacok zsírsavarányához képest.

Érdemes tudni, hogy nem csak az atlanti-óceáni, de a norvég lazac is szinte minden esetben ipari környezetben tenyésztett lazacot jelöl.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) statisztikái szerint a tenyésztett lazac telítettzsír-tartalma a vadlazachoz viszonyítva aránytalanul magas. Amellett, hogy a vadlazac teljes zsírtartalma átlagosan 20%-kal kisebb a tenyésztett lazachoz képest, a vadlazac 33%-kal több omega-3 zsírsavat és átlagosan 20%-kal több fehérjét tartalmaz.

Itt jegyezzük meg, hogy ha az általunk vásárolt lazac az Atlanti-óceánból származik (például származási helyként Norvégia, Chile, Új-Zéland, esetleg az Egyesült Államok van feltüntetve), akkor nagy valószínűséggel halfarmon tenyésztett halat vásároltunk.

Ezüstlazac (coho)

A lazac kiemelkedő D-vitamin-forrás (kb. 10 dkg lazacban 1000 IU D-vitamint található), illetve nagy mennyiségben tartalmaz antioxidáns aminosavakat. Az omega-3 zsírsavak mellett kiváló forrása a szelénnek, a foszfornak és magnéziumnak, az izomtömeg növeléséhez elengedhetetlen fehérjéknek, valamint a B3-, B6- és B12-vitaminnak.

7. Melyik tehát a legjobb minőségű lazac, és melyiket vásároljuk?

Fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból azok a lazacfajok minősülnek a legjobb választásnak, amelyek hosszú távon halászhatók anélkül, hogy a természetes halpopulációt, a halak életminőségét vagy eredeti élőhelyüket veszélyeztetnénk; továbbá, a kifogott halak húsa nem tartalmaz veszélyes mértékben szennyezőanyagokat.

Ezeket figyelembe véve a legjobb választás csak és kizárólag a tengerekben és óceánokban élő vadlazac lehet, abból is az alaszkai és a csendes-óceáni vadlazac egyes fajai (például a sockeye és a királylazac, lásd fent).

A fenntarthatósági szempontokat mellőző halfarmokon vagy akvakultúrákban tenyésztett lazacot mindenképpen kerüljük. Ne feledjük: ha a származási hely az Atlanti-óceán vagy Norvégia, akkor szinte biztosan tenyésztett lazacról van szó.

A lényeg:

Ha csak tenyésztett lazacot tudunk vásárolni, akkor legalább keressük a terméken a Marine Stewardship Council MSC logóját. Ezen független és nonprofit szervezet tanúsítványa a garancia arra, hogy a halgazdaságból vagy akvakultúrából származó  hal tenyésztése a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve történik. A nálunk is kapható Royal Greenland fagyasztott lazacok például MSC minősítésűek.

8. A lazac vásárlása és tárolása

A lazac számos különböző formában kapható. A friss lazacot megvehetjük egészben, illetve halszeletek vagy filé formájában. A tartósított lazac pedig fagyasztott, konzerv, szárított vagy füstölt formában érhető el.

A fenntarthatóság és a halakban lévő potenciális szennyeződések csökkentése érdekében lehetőleg vadon fogott alaszkai vagy csendes-óceáni lazacot válasszunk a piacon kapható minden más lazactípussal szemben. Ha nem találunk ilyet frissen vagy fagyasztott formában, akkor a második legjobb lehetőség a vadon fogott alaszkai vagy csendes-óceáni lazac konzerv formájában.

Hosszú távú, rendszeres fogyasztásra a tudomány mai állása szerint kizárólag a vadon fogott alaszkai vagy csendes-óceáni lazac alkalmas, annak alacsony kockázati besorolása miatt. A legújabb kutatások szerint ugyanis ennél a legkisebb az esetleges szennyező anyagok (peszticidek, PCB-k, higany, dioxinok, dioxinszerű vegyületek és a környezetben tartósan megmaradó egyéb szerves szennyező anyagok) bevitelének kockázata.

Lásd még a témában a tengeri halakban található egyéb szennyeződésekről szóló írásunkat.

8.1. Friss halak vásárlása Magyarországon

Fontos megemlítenünk, hogy a tenger gyümölcseihez hasonlóan lazacot vásárolni csak olyan jó hírnevű és megbízható helyen érdemes, ahol a termék frissessége, minősége és származási helye garantált.

Magyarországon ez nem éppen egyszerű, köszönhetően részben az alacsony mértékű halfogyasztás miatti gyenge kínálatnak és az általános tájékozatlanságnak. A földrajzi sajátosságaink (sajnos nem vagyunk tengerparti ország), a szerény, gyenge minőségű és gyakran nem éppen friss felhozatal, illetve az ezekből következően a szégyenteljesen alacsony éves halfogyasztási mennyiség miatt nálunk nincsenek európai értelemben vett igazi halpiacok és halkultúra.

Mégis, ha friss halat és tengeri herkentyűket szeretnénk Magyarországon vásárolni, akkor beszerzési forrásnak az alábbi kereskedéseket ajánljuk:

8.2. A friss halak hűtése

Bárhol is vásárolunk, jó előjel, ha a kereskedő pultján a friss egész hal jégdarabok közé van temetve, míg a filék és halszeletek a jégágyra pakolva vagy a hűtőpultban kapnak helyet.

Azt is érdemes tudnunk, hogy a halak frissességének és minőségének legjobb indikátora a szag. Ha a kereskedésbe belépve kellemetlen szagokat érzünk (magyarán büdös van), akkor jobb, ha ki is fordulunk onnan, mivel a pulton lévő termékek garantáltan nem frissek. Ezzel szemben a friss halnak nincsen szaga, vagy ha van is, az kellemes az orrunknak (enyhén sós tengerillat).

Bármilyen halat is vásárolunk, legyen az lazac vagy egyéb hal, különösen fontos, hogy hűtve tartsuk, mivel a halak rendkívül érzékenyek a hőre. Ezért miután a halat megvásároltuk, minél hamarabb helyezzük azt hűtőszekrénybe. A jobb hűtőszekrényeknél általában azok alsó polca biztosítja az optimális hőmérsékleti és nedvességkörülményeket a halak hosszabb ideig történő frissen tartásához. Ha maximalisták vagyunk, akár jégdarabokkal is körülpakolhatjuk a halszeleteket (naponta egyszer vagy kétszer pótoljuk a jégdarabokat).

A lazac frissességének időtartama attól függ, hogy mennyi idő telt el a kifogása óta. Ha például a vásárlás előtti napon fogták ki, akkor a hal akár négy napig is eláll a hűtőben, míg a vásárláshoz képest egy héttel korábban fogott hal csak egy vagy két napig marad friss.

Meghosszabbíthatjuk a lazac eltarthatóságát, ha fagyasztóba tesszük. Ehhez csavarjuk be jól egy nejlonzacskóba, majd helyezzük a fagyasztó leghidegebb részére, ahol a friss halfilé akár két-három hétig is eltartható.

9. A lazac elkészítése

Mielőtt továbblépnénk, szóljunk néhány szót a lazac bőréről, amelyet az íze és állaga miatt sokan eltávolítanak. Nagyon helyesen egyébként, főleg ha nem alaszkai vadlazacot, hanem halfarmokon tenyésztett lazacot vásárolunk, mivel így elkerülhetjük, hogy a bőrben lévő esetleges szennyezőanyagok bekerüljenek a szervezetünkbe (a szennyezett vizekben úszkáló lazac bőre nagy mennyiségű, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat szív fel a vízből).

Ha tanúsított ökológiai forrásból származó tenyésztett lazacot vagy vadon fogott alaszkai lazacot használunk, nem szükséges eltávolítani a bőrt.

9.1. Hogyan süssünk lazacot egészségesen?

A lazac elkészítésének legegészségesebb módja, ha előmelegített sütőben, mindenféle zsiradék nélkül sütjük 7-10 percig a filé vastagságától függően.

A sütés módja a következő:

  1. Melegítsünk elő a sütőben kb. 150 fokon egy rozsdamentes acél vagy öntöttvas serpenyőt/sütőtálat (ügyeljünk arra, hogy a fogantyú is rozsdamentes acél legyen) körülbelül 10 percig. A serpenyő kb. 15 cm-re legyen a hőforrástól. Fontos, hogy az előmelegítés végére a serpenyő tűzforró legyen.
  2. Dörzsöljük be a lazacfilét 2 teáskanál friss citromlével, sóval és fehér borssal.
  3. Amikor a serpenyő felforrósodott, óvatosan vegyük ki a sütőből, helyezzük rá a bepácolt lazacot, majd toljuk vissza a sütőbe. Ügyeljünk arra, hogy a filé hamar meg fog sülni, mivel az előre felforrósított serpenyőnek köszönhetően mindkét oldalon a saját levélben, egyszerre sül át (ezért megfordítani sem szükséges).
  4. Honnan tudjuk, hogy mikor készült el a lazac? Ha óvatosan megszúrjuk egy villával, a húsa könnyen szétválik, érzetre omlós és puha, valamint a belseje enyhén rózsaszínű.

Vegyük figyelembe, hogy a fagyasztott formában kapható lazac hamarabb megsül, mint a friss lazac (a fagyasztott lazac sütési ideje: kb 6-9 perc, a friss lazac sütési ideje: kb 7-10 perc).

Ha grillező üzemmódban sütünk, ügyeljünk arra, hogy a lazac ne égjen oda, mivel a túlzott hevítés károsítja a halban lévő sérülékeny tápanyagokat, és szabad gyököket hoz létre, amelyek károsak az egészségre.

A lényeg:

Olyan konyhai módszert használjunk, amelynek köszönhetően a lazac omlós és puha marad. Vigyázzunk arra, hogy a lazac könnyen szétfő vagy kiszárad, így figyeljünk oda a párolási vagy sütési időre.

10. A lazac fogyasztása

Tippek, avagy hogyan fogyasszuk a lazacot:

  • Ha finom salátát szeretnénk készíteni, akkor keverjünk össze némi korábbról megmaradt hideg lazacfilét salátával és zöldségekkel.
  • A grillezett vagy sült lazacot kínáljuk teljes kiőrlésű tésztával. Locsoljunk rá olívaolajból, kaporból, reszelt citromhéjból, zöldhagymából és fekete borsból álló öntetet.
  • Süssük meg a lazacot, majd öntsünk rá mézes-mustáros mártást.
  • A friss menta, korianderzöld, gyömbér, dijoni mustár és a tamari szósz (szójaszósz) kiválóan passzolnak a lazac ízéhez.
  • Kenjünk dijoni mustárt a lazacra sütés előtt, majd a sütés végén szórjuk meg kapribogyóval és friss kaporral.

10.1. Lazacot tartalmazó receptek a Dietlessen

Lazac mentás salsa mártással

Lazac mentás salsa mártással

A lazac nemcsak finom, de rendkívül gazdag D-vitaminban, omega-3 zsírsavakban és szelénben. A pofonegyszerűen elkészíthető mentás salsa pedig remekül hangsúlyozza a lazac zamatát. Recept képekkel »

11. A lazac és a szennyezőanyagok

Sokan óvakodnak a lazac és általában a tengeri halak fogyasztásától a bennük lévő esetleges szennyezőanyagok miatt. Teljes joggal, mivel manapság a tengerek és óceánok, a halak természetes élőhelyei világszerte szennyezettek. Javasoljuk, hogy ha valóban rendszeresen szeretnénk halat, például lazacot fogyasztani, akkor különös gondossággal járjunk el a vásárláskor. A különös gondosságon a megfelelő beszerzési forrás felkutatását értjük.

Fontos, hogy olyan megbízható halkereskedésben vásároljunk halat, ahol biztosak lehetünk a termék frissességében, minőségében és származási helyében.

Mint fentebb már többször említettük, lehetőleg alaszkai vagy csendes-óceáni vadlazacot keressünk, mivel ezek jellemzően kevésbé szennyezettek.

A lényeg:

Ne felejtsük el, hogy a halfarmokon tenyésztett lazac húsa nagy mértékben tartalmaz szennyezőanyagokat (PCB-ket és dioxinokat). Emellett ezen halak a tápba keverve szintetikus festékanyagot kapnak, ezért a halfarmokon tenyésztett lazac fogyasztását hosszú távon semmiképpen nem javasoljuk (maximum havonta egy alkalommal).

12. A lazac és a purinok

A lazac olyan, a természetben (növényekben, állatokban, emberekben) gyakran előforduló anyagokat, úgynevezett purinokat tartalmaz, amelyek túlzott bevitele egészségügyi problémákat okozhat. Mivel a purinok lebomlása húgysavképződéshez vezet, a nagymértékben felhalmozódó purinok a szervezetben megemelik a húgysav koncentrációját, és ez köszvény, illetve vesekő kialakulásához vezethet.

Emiatt a vesebetegségben vagy köszvényben érintett személyeknél mindenképpen érdemes korlátozni vagy teljes mértékben kerülni a purintartalmú ételek, mint például a lazac fogyasztását.

13. A lazacban lévő vitaminok és ásványi anyagok

A lazac egyedülálló fehérje- és aminosav-összetétele miatt gyakran elsiklunk a benne található egyéb vitaminok és ásványi anyagok felett.

Nagy hiba, ugyanis a lazac kiemelkedő D-vitamin-forrás (kb. 10 dkg lazac 1000 IU D-vitamint tartalmaz), illetve a bioaktív és jelentős gyulladásgátló tulajdonságokkal bíró peptid fehérjemolekulákon kívül nagy mennyiségben tartalmaz antioxidáns aminosavat, úgynevezett taurint.

Továbbá, a lazac a gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavak mellett kiváló forrása az immunerősítő szelénnek, az izomtömeg növeléséhez elengedhetetlen fehérjéknek, az egészséges szívműködést támogató niacinnak (B3-vitaminnak) és a B12-vitaminnak.

És akkor még nem is említettük a foszfort, a B6-vitamint és a magnéziumot.

14. A Dietless tippje

Javasoljuk, hogy a fentieket figyelembe véve, lassan és fokozatosan vezesd be a lazacot a mindennapi étrendedbe.

A lazac optimális mennyisége heti minimum 2, de inkább 3-4 adag legyen (adagonként kb. 10 dkg lazacfilével számolva), amelyet változatosan, a fentiekben ismertetett módszerrel sütve (esetleg párolva vagy grillezve) készíts el, és barna rizzsel, illetve zöldségekkel tálalj.

Forrásjegyzék

George Mateljan: The World’s Healthiest Foods – Essential Guide for the Healthiest Way of Eating, GMF Publishing, 2007
Steven G. Pratt: SuperFoods Rx – Fourteen Foods That Will Change Your Life, Harper, 2006
Jonny Bowden Ph.D.: The 150 Healthiest Foods on Earth, Fair Winds Press, 2007
Wikipedia: Aquaculture of salmon, http://en.wikipedia.org/wiki/Aquaculture_of_salmon
FDA: Food Safety, http://www.fda.gov/food/foodsafety
Monterey Bay Aquarium Seafood Watch, http://www.montereybayaquarium.org/cr/cr_seafoodwatch/sfw_recommendations.aspx
Los Angeles Times: Fish Farms Become Feedlots of the Sea, http://articles.latimes.com/2002/dec/09/local/me-salmon9
The Seattle Times: Meet salmon farming’s worst enemy: a determined biologist, http://seattletimes.com/html/localnews/2018296338_viruslady27m.html

Ha tetszett az írás, szavazz!

A lazac
4.6 (92.22%) 18 szavazat

Ezeket is olvasd el: ,


Mintamenü ínyenceknek: 3 egészséges és egyszerű recept

Mintamenü ínyenceknek: 3 egészséges és egyszerű receptÖtleteket keresel egészséges ételek készítéséhez? Ínyenc vagy, de kevés az időd a főzőcskézésre?

Töltsd le és teszteld ezt a mintamenüt, amely három egészséges és egyszerű receptet tartalmaz!

Az ingyenes mintamenü összeállításakor a szokásos szempontokat vettük figyelembe:

- Egyszerűség: változatos ételek és ínycsiklandó finomságok minimális konyhabűvészkedéssel (átlagosan 10-30 perc)

- Tápérték/kalória arány: a lehető legtöbb vitamin és ásványi anyag alacsony kalóriatartalom mellett

- Egyensúly: fehérje, szénhidrát és zsír optimális egyensúlya

- Természetes ételek: sok-sok zöldség és gyümölcs

Ingyenes mintamenü letöltése »


Étrendtervező: elegendő zöldséget eszel az egészségedért?

Online étrendtervezőMilyen vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz nem jut hozzá a szervezeted? Mely zöldségek fogyasztása ajánlott Neked a leginkább? Töltsd ki a tesztet, és megtudod!

A személyre szabott étrendtervező az alábbiakban segít:

- Praktikus áttekintést ad a jelenlegi zöldségfogyasztásodról

- Megmutatja, hogy a jelenlegi étrended hogyan teljesít az egyes zöldségek ajánlott napi bevitelének tekintetében

- Ötleteket ad arra, hogy mely zöldségekből érdemes többet enned, és mely új zöldségekkel lenne érdemes megismerkedned

A kapott eredmények ismeretében képes leszel optimalizálni a zöldségekre épülő étrendedet.

Teszt kitöltése »


A mindennapi energia és a jó közérzet titkát keresed?

Egészséges receptek könyvKattints a receptekért, és tegyél egy lépést az egészségedért! Mindössze 1 perc az egész, és a teljes csomagot megkapod:

- 33 egészséges recept étvágygerjesztően ínycsiklandó és színes fotókkal 95 oldalon

- 15 oldalas bevezetés az egészséges táplálkozásba, valamint a zöldségek és gyümölcsök világába

- Zöldség és/vagy gyümölcs alapú receptek változatosan

- Prémium fűszerkombinációk, amelyek jól kiegészítik egymást (próbáld ki, majd meglátod)

- Semmi sznobéria: egyszerű, egészséges, olcsó és finom receptek a mindennapi energiához és a jó közérzethez

INGYENES BÓNUSZOK:

- Havi bevásárlólista, amelyet böngészhetsz a számítógépen, magaddal vihetsz a mobilodon, vagy egyszerűen kinyomtathatod, és firkálhatsz rá

- Útmutató a GI-hez, amelyből megtudhatod, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintedet


Dietless Akadémia: életmódváltás egyszerűen

Dietless Akadémia: online tanfolyamok egyszerűen

Fedezd fel az ingyenes Dietless Akadémiát, és sajátítsd el az egészséges táplálkozás és a mediterrán életmód naprakész tudományát online:

- Praktikus online tanfolyamok és oktatóanyagok a mindennapi energiához és a jó közérzethez

- Rövid és áttekinthető leckék a hatékony tanulásért

- Azonnali értékelés a kvízek után, játékos tesztek és feladatok a tudásod elmélyítéséért

- Letölthető segédanyagok (táplálkozási útmutatók, ellenőrzőlisták, táblázatok, bevásárlólista, stb)

- Azonnal alkalmazható, valódi tudás

Kérj értesítőt, és szólunk, amint lesznek új szabad helyek.

Csatlakozz Facebook-csoportunkhoz!

Ide kattintva elsőként értesülhetsz a legérdekesebb cikkekről és aktualitásokról! Célunk egy összetartó és egymást segítő közösség létrehozása, ahol bátran kérdezhetsz és tanulhatsz másoktól.

A csoport tagjaként az alábbiakra van lehetőséged:

  • kérdéseket tehetsz fel, és böngészheted mások válaszait
  • hozzászólhatsz témákhoz
  • beküldhetsz érdekes cikkeket és egészséges recepteket
  • megoszthatod tapasztalataidat velünk

Közösen, együtt, hatékonyan és könnyedén. Csatlakozás ingyenesen itt »

Amint a megosztásra kattintottam közelebb húztam a székem az asztalhoz, és közben bevágtam a térdem az asztal lábába, eléggé fájdalmasan. Ilyenkor azonnal rá kell állni, akkor is, ha besza-behu. Járni kell rajta, ezért aztán gondolkodás nélkül felálltam és járkáltam, és most teljesen eltűnt a fájdalom. Két ellentétes tudat nem lehet bennem egyszerre: vagy úgy tudom, hogy megsérült, és akkor ülve maradok és tűröm a fájdalmat; vagy járok rajta, és akkor a testemmel, fizikailag, bizonyossággal megélem: hogyha tudok rajta járni, akkor rendben van teljesen. A megélést nem kell gondolatokkal, mantrázással, imával, vizualizálással megerősíteni, az már van. Ezt értem az alatt, hogy "egészségesnek tudni": abban a tudatban teszek, mozdulok, élek <3 ... TovábbVissza

Megnézem

Diéta, vagy életmód? ... TovábbVissza

Megnézem

A szerzőről:

A mediterrán életmód elkötelezett híve, évek óta törekszik az egészségtudatos életre. Rendszeresen sportol, aktív életet él, és mindemellett érdeklődéssel követi a modern táplálkozástudomány aktuális eredményeit, és ha úgy van kedve, előszeretettel kísérletezik önmagán. Írj Gábornak levelet az e-mail címére: gabor@dietless.hu.


Nem lehet hozzászólni.

Vissza a tetejére ↑

Ezt olvastad már?
Szénhidrátok: a szervezet energiaforrásai

A szénhidrátok biztosítják a szervezet működéséhez szükséges megfelelő energiát, és szénhidrát szükséges...

Close