Egészséges ételek és hasznos tippek a mindennapi energiához és a jó közérzethez!


Étrend transzzsirok

Frissítve: 2012. december 02., 21:44

Egészségre ártalmas transzzsírok

Az OÉTI nemrégiben tett közzé egy jelentést (pdf), amely egyes forgalomban kapható termékek transzzsír-tartalmát ismerteti. Figyelemreméltó számokról van szó, főleg, ha azt nézzük, hogy a vizsgálati eredmények szerint jó pár feldolgozott élelmiszer transzzsír-tartalma a megengedett érték többszöröse.

Miért fontos ez? Mert a transzzsírok ajánlott határérték feletti fogyasztása kellemes kis szívinfarktust okozhat hosszabb távon, és persze súlyosan károsítja az egészséget. Sőt, egyes kutatók szerint jelenleg nem létezik más olyan élelmiszer-összetevő, amely egységnyi élelmiszerre vonatkozóan a transz-zsírsavaknál nagyobb mértékű egészségkárosodást okozna, ezért a transzzsírok kizárása az étrendünkből rendkívül fontos.

Nézzünk meg pár alapinformációt a transzzsírokról.

Mik azok a transzzsírok?

A transzzsírok olyan telítetlen zsírsavak, amely a növényi olajok (napraforgó, szója, repce) hidrogénezése során keletkezik, elsősorban élelmiszeripari feldolgozás során. Kisebb mennyiségű transz-zsírsav képződik a növényi olajokkal történő sütés során is.

A növényi olajok alapállapotban jelentős mennyiségben tartalmaznak egészséges (többszörösen telítetlen) zsírsavakat. A hidrogénezés során ezek egy része átalakul más (egyrészt telített, másrészt transz-típusú) zsírsavakká, így a kedvező élettani hatás eltűnik.

Szerencsére ma már léteznek olyan technológiai eljárások, amelyek alkalmazása során nem, vagy csak nagyon kismértékben keletkeznek ezek a vegyületek.

Mi az a hidrogénezés?

A hidrogénezés célja az olajok technológiai tulajdonságainak megváltoztatása. A szobahőmérsékleten folyékony és könnyen avasodó növényi olajok a hidrogénezési eljárás hatására szilárd halmazállapotúvá válnak, így hatékonyabban használhatók élelmiszerek előállítására. Az ezekkel a zsiradékokkal előállított élelmiszerek könnyebben kezelhetők, kevésbé romlandóak, tovább megőrzik a minőségüket, jobban bírják a fagyasztást, és a bennük sütött ételek ropogósabbra sülnek.

Miért veszélyesek a transzzsírok?

A tudományos vizsgálatok szerint napi 1 g alatti transz-zsírsav bevitel még nem jelent számottevő kockázatot. Azonban az egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatása szerint felnőttek esetében 2000 kalória napi energiabevitelt feltételezve, a transzzsírok napi bevitele nem haladhatja meg a 2 grammot.

Tudományos vizsgálatok eredményei igazolják, hogy napi kb. 5 g transz-zsírsavbevitel 23%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A transzzsírok jelentősen növelik a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, agyvérzés) kockázatát, jelentősen emelik a rossz koleszterin (LDL), illetve csökkentik a jó koleszterin (HDL) szintjét a vérben, továbbá gyulladáskeltő és érfalkárosító hatásuk felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását.

Egyre több kutatás támasztja alá a transzzsírok szerepét más, a hazai megbetegedési és halálozási statisztikákban előkelő helyen betöltő kórképekben, mint egyes daganatos betegségek, hasi elhízás és cukorbetegség, sőt még az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozhatók.

Transzzsírokat tartalmazó élelmiszerek

A transzzsírok csak részben vagy teljesen feldolgozott élelmiszerekben fordulnak elő (hidrogénezett növényi zsiradékok vagy ezekkel előállított termékek), a feldolgozatlan élelmiszerekben (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, olajos magvak) nem találhatók meg. Transzzsírokat jellemzően az alábbi élelmiszertípusokban találunk:

  • Kakaós tejmassza, étbevonó massza, illetve ebből készült termékek, például szaloncukor, krémmel töltött kekszek, gofri, nápolyi, teasütemény jellegű édességek, linzerek, stb.
  • Krémmel töltött, bevonómasszával fedett cukrászsütemények, édes és sós leveles tészta alapú sütemények.
  • Bizonyos típusú margarinok (a legismertebb és leggyakrabban fogyasztott márkákra ez már napjainkban nem jellemző, mivel a margaringyártók újfajta technológiát alkalmaznak).
  • Levesporok, por alakú mártások, szószok, kávéfehérítők, vajas pattogatott kukorica.
  • Éttermekben, iskolai és munkahelyi menzákon megvásárolható, zsiradékban sütött ételek (például hasábburgonya, sült csirke).

Kutatási eredmények a transzzsírokra vonatkozóan

Magyarországon nem túl rózsás a helyzet. Az OÉTI által 2009-ben elvégzett, legfrissebb lakossági táplálkozási felmérés adatai alapján az elfogyasztott élelmiszer transzzsírsav-tartaImától függően átlagosan 6-8 g körüli transz-zsírsavat juttatunk a szervezetünkbe naponta.

Fontos hangsúlyozni, hogy akik gyakran járnak gyorséttermekbe és ott nagy zsírtartalmú élelmiszereket (sült krumpli, sült csirke) fogyasztanak, továbbá akik sokszor esznek süteményeket, kekszeket, ezek közül is az olcsóbb fajtákat, akár napi 20-25 g transzzsírt is bejuttathatnak szervezetükbe.

2005-ben egy 16 országra kiterjedő dán vizsgálatban a gyorséttermi ételek mellett számos egyéb élelmiszer transz-zsírsavtartalmát elemezték. A gyorsétterem láncok közül a két legnagyobb nemzetközi gyorséttermi lánc üzleteiben vettek mintát a kutatók.

A vizsgálat során kiszámolták, hogy ha valaki a két gyorséttermi lánc által kínált ételből (nagy adag sült burgonya, csirke nuggets), továbbá kekszből és pattogatott kukoricából egy-egy adagot elfogyaszt, ez mennyi transz-zsírsav bevitelt jelent. A vizsgálat végeredménye szerint Magyarország állt ez első helyen 42 g-mal, melyből 25 g gyorséttermi ételekből származott.

Napjainkra a gyorséttermi ételekkel kapcsolatban a helyzet már javult, mivel a legnagyobb gyorséttermi láncok a világ számos országában jelenlévő éttermeikben egységesen nagyon alacsony transzzsírsav-tartalmú zsiradékokat használnak fel ételeik készítése során. Ugyanakkor a kisebb éttermek és az egyéb élelmiszerek vonatkozásában továbbra is fennáll az egészségügyi kockázat lehetősége.

Mi sem igazolja ezt jobban, mint a fent említett dán vizsgálat folytatása 2009-ben. A kutatók az első vizsgálat után négy évvel ismét meghatározták ugyanazon élelmiszerek transz-zsírsav tartalmát, és ugyanúgy kiszámolták az azokból származó bevitelt, mint 2005-ben. Ekkor már hazánkra is sokkal jobb eredmény volt jellemző, a transz-zsírsav bevitel lecsökkent 12 g-ra, amely teljes egészében a kekszből és a pattogatott kukoricából származott, a két nagy gyorséttermi lánc ételei semmit nem adtak hozzá a bevitelhez.

Hogyan csökkenthetjük a transzzsírok bevitelét?

A 2004-ben kiadott hazai táplálkozási ajánlások között az szerepel, hogy a transzzsírok aránya az elfogyasztott élelmiszerben ne legyen nagyobb napi 2 grammnál.

Ennek betartása viszont nem egyszerű, mivel Magyarországon nem kötelező a transzzsírsav-tartalmat feltüntetni az élelmiszereken. Ez azonban remélhetőleg változni fog a jövőben, több európai országban (Ausztria, Svájc, Dánia, Svédország, Izland) már törvény írja elő a transzzsír-tartalom feltüntetését, és ezekben az országokban kimutathatóan csökkent is a szív- és érrendszeri halálozások aránya.

Addig, amíg nálunk be nem vezetik ugyanezt, figyeljünk oda arra, hogy ha a címkén az szerepel, hogy az adott termék teljesen vagy részben hidrogénezett növényi zsiradékot tartalmaz, és ez az összetevők felsorolásában elől szerepel (vagyis abból van a legtöbb), akkor biztosak lehetünk abban, hogy sok benne a transz-zsírsav. Az ilyen termékek fogyasztását mindenképpen korlátozzuk. Sőt, a legjobb, ha olyan terméket vásárolunk, amelyik címkéjén a feltüntetett transzzsírsav-tartalom nulla vagy nem kimutatható.

Emellett lassan és fokozatosan változtassunk étkezési szokásainkon. Fogyasszunk kevesebb süteményt, kekszet, édességet, gyorséttermi ételt és mozikban kapható vajas pattogatott kukoricát. Koncentráljunk a természetes és magas tápértékű ételekre, többek között a zöldségekre és a gyümölcsökre.

Forrásjegyzék

Gyakori kérdések a transz-zsírsavakról, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, www.oeti.hu/download/gyakori_kerdesek_a_transz-zsirsavakrol.pdf
Kereskedelmi forgalomból származó élelmiszerek transz-zsírsav tartalma, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, http://www.oeti.hu/download/tfacsop.pdf

Ha tetszett az írás, kattints az Ajánlom gombra!

Ezeket is olvasd el: ,


Értesülj elsőként az újdonságokról:

Ne maradj le a legújabb étrendtippekről és receptekről! Egészséges ételek, jó közérzet, vitaminok és ásványi anyagok, testmozgás, étrend és fogyás, és még sok minden más!

Kérd ingyenes és népszerű hírlevelünket!

E-mail címed:*

Csatlakozz a Dietless Magazin Facebook-csoportjához, és értesülj azonnal a legújabb írásokról!


A szerzőről:

A mediterrán étrend elkötelezett híve, évek óta törekszik az egészségtudatos életre. Rendszeresen sportol, aktív életet él, és mindemellett érdeklődéssel követi a modern táplálkozástudomány aktuális eredményeit, és ha úgy van kedve, előszeretettel kísérletezik önmagán.


Vissza a tetejére ↑

Ezt olvastad már?
parolt-bab-es-edesburgonya_03
Párolt bab és édesburgonya

Ez az izgalmasan fűszerezett és tápláló vegetáriánus étel ideális választás főételnek vagy akár kiadós köretnek ...

Close